Paradicsom

A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában őshonos. Egyaránt jelenti a növényt és annak bogyótermését, amelyet Magyarországon elsősorban zöldségként használunk fel.

A burgonyafélék családjába tartozik, így távoli rokona a paprikának, a tojásgyümölcsnek (padlizsánnak) és a krumplinak is. A paradicsom húsos bogyótermése világszerte az egyik legkedveltebb zöldségnövény. Számtalan fajtájának változékonyságát a bogyók mérete (2-3 dkg-tól a 25-30 dkg-osakig), száma, színe, alakja adja. A legtöbb fajta bogyójának színe piros, a benne lévő likopin, illetve béta-karotin mennyiségétől függően.

Bármennyire is magyaros ételnek tekintjük ma már a paprikával együtt, bizony, a paradicsom is egyike azon terményeknek, amelyeket Európa Amerikától kapott: őshazája Peru, ahol ma is közönséges, majdhogynem gyomnövény. Mexikóban kezdték el termeszteni, Amerika felfedezői hozták be Európába, majd Spanyolországból illetve Portugáliából terjedt el az egész kontinensen. Aranyos színére utal egyik francia neve, a "pomme d'ore", az aranyalma. A XVII. században Poma amoris, Liebesapfel, a "szerelem almája" néven is emlegették, mert úgy vélték róla, hogy bódulatot okoz. (A még éretlen, zöld bogyó valóban tartalmaz kis mennyiségben egy szolanin nevű szteroid alkaloidát, amely mérgező vegyület, de az érett gyümölcsben ezt már nem találjuk meg.) Magyar neve az édent idézi. Dr. Bálint György kutatásai szerint már Lippai János 1661-es kertészeti leírása megemlíti, de egészen a XIX. század végéig inkább csak az úri konyhákban tűnik fel. A paraszti háztartásokban sokáig szinte kizárólag főzve használták (lecsónak, illetve az augusztusban befőzött léből levest, szószt készítettek). Nyersen, salátának, hidegkonyhai összeállításokban való fogyasztása a XX. század második felében terjedt el.

A lédús gyümölcs magas cukor és C- vitamintartalmú, rendkívül egészséges. Újra és újra fellángol a vita arról (hasonlóan a fokhagyma értisztító hatása körüli vitához), hogy van-e rákellenes hatása. A legújabb vizsgálatok szerint nem bizonyosodott be, illetve további kutatásokat igényel, hogy a hasnyálmirigyrák, petefészekrák esetében közvetlen jótékony hatása van-e. Közvetve azonban, az immunrendszer erősítésében, az emésztés segítésében, ásványi anyagtartalma folytán stb., vitathatatlan a pozitív szerepe. 

A húsos bogyó legnagyobb része víz, az 5-6 százaléknyi szárazanyag felét (3,3 százalék) cukor (glükóz, fruktóz) teszi ki. Almasav, citromsav, borostyánkősav is található benne. A paradicsom C-vitaminból átlagosan 24,2 mg-ot, karotinból 0,82 mg-ot, E-vitaminból 0,49 mg-ot tartalmaz. Ásványi anyagtartalma közül a kálium 294 mg, magnézium 20 mg, kalcium 14 mg, nátrium 6,3 mg emelhető ki. A már említett szolaninon kívül tartalmaz még egy tomatin nevű, mikrobaölő hatású vegyületet is.

Az érett paradicsom lédús, húsos bogyótermése tápanyagokban gazdag. Szénhidráttartalmának több mint a fele glükóz (szőlőcukor) és fruktóz (gyümölcscukor). Az ásványi anyagok közül káliumtartalmát érdemes a leginkább kiemelni. A paradicsom kellemes ízét a sokféle szerves sav - almasav, citromsav, borostyánkősav és tejsav - és illóolajtartalma biztosítja. 

Miért fogyasszunk paradicsomot?

A friss paradicsom élénkpiros, fényes, rugalmas, a szára élénkzöld, a gyorsan érlelt paradicsomnak azonban túl feszes a bőre, nincs illata, színe pedig foltosan piros. A paradicsom fogyasztása csökkenti a reumás és ízületi fájdalmakat, és jó hatású a köszvény, valamint különféle gyulladásos megbetegedések esetén. Segíti az emésztést és csökkenti a gyomorsavtúltengést. Magas víztartalma megelőzi a vér besűrűsödését és oltja a szomjúságot. Külsőleg (pl. arcpakolás) alkalmazva és belsőleg is helyreállítja a bőr pH értékét, jótékony hatású a zsíros, pattanásos bőrre.

Akinek alkalma van arra, hogy saját maga szedje le a saját kertjében a napon átmelegedett, illatos paradicsomot, és kicsit megtörölgetve ott helyben beleharapjon, az tudja, hogy ebben az egyszerű eledelben benne van a nyár minden íze, frissessége. De jó salátának szeletelve (kis olívaolajjal, bazsalikommal, sóval, ecettel, netán egy kis fokhagymával). A nagy melegben a legjobb üdítő- és sportitallal felér az ízlés szerint parányi sóval, cukorral, citromlével, majorannával, bazsalikommal, rozmaringgal ízesített, behűtött paradicsomlé.

Védi a szívünket

A likopin remek tulajdonsága, hogy megóvja a szívet az oxidációs károsodástól, így csökkenti a szívroham kialakulásának kockázatát. Egy tanulmány szerint az antioxidánsban gazdag paradicsom-kivonattal történő kezelés csökkenti az 1-es fokozatú magas vérnyomás értékét.

Éles látást biztosít

A paradicsom egyik alkotóeleme, a lutein kitűnő a szemre. A szem retinájában is van lutein, és ez szükséges az éles látáshoz. A paradicsom segít megelőzni a sárgafolt elsorvadását, amely a felnőtteknél kialakuló vakság első számú oka, és segít a látás javításában. A paradicsom egyébként kiváló C- és A-vitamin-forrás, tartalmaz még B-vitamin-komplexet, káliumot és foszfort.Tippek-tanácsok

Külsőleg is jó

A paradicsomot a kozmetikusok is ajánlják, és nemcsak belsőleg! A benne lévő enyhe savak jótékony hatásúak, így remek arctisztító pakolásnak is használhatjuk a paradicsomszeleteket vagy a gyümölcs húsát áttörve készített paradicsompürét. 

Ha nehezen gyógyuló sebre paradicsompakolást teszünk, hasonlóan a krumplipép-pakoláshoz, megtisztítja a sebet és az hamarosan begyógyul. 

Káliumtartalmának tulajdoníthatjuk, hogy a paradicsomlé tisztítja a vért, valamint a többi ásványnak, hogy a benne levő mérget is képes eltávolítani. Kitűnően együttműködik a zöldbab lével, bármely vegyi anyag szervezetből történő eltávolításában. 

Érdekesség

Egy neves gyógyszerész, Varró Aladár Béla a múlt században összegyűjtötte a gyógyhatású növényeket. Könyvében a paradicsomot, mint hatásos vértisztító, vértolulást oszlató, vesetisztító, erősítő szert említi, amely a vértisztító és soványító kúrák elengedhetetlen kelléke és a változó korban lévő hölgyek számára különösen ajánlott.

A paradicsom egyike azon kevés zöldségfélének, amelyből alkoholos italt, koktélt is kevernek. A Bloody Mary-t, amely ginből (másutt vodkából) és paradicsomléből készül, az 1930-as években keverték először, Harry bárjában, Párizsban. Ha ezt az italt csípős fűszerfélékkel is megbolondítják, bizony, elég csalafinta ital lesz belőle, amit kár lenne ártalmatlan üdítő italnak tekinteni. Nem véletlenül kapta egyes itallapokon a "vámpírok itala" becenevet.