Az uborka vagy népiesen ugorka (Cucumis sativus) a tökvirágúak (Cucurbitales) rendjébe, a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó növényfaj. Ugyanabba a nemzetségbe tartozik, mint a sárgadinnye. Számos nemesített változata létezik. Termését fogyasztják, aminek C-vitamin tartalma 10–20 mg/100 g, és sok magnéziumot, kalciumot, káliumot, foszfort, nátriumot és vasat tartalmaz.
Levét reumatikus fájdalmak ellen is jó hatásúnak tartják, illetve kozmetikumként az uborkakrém, -szesz üdébbé teszi a bőrt, így fiatalító hatású.
Az uborkáról sokáig tartotta magát az a hiedelem, miszerint mérgező.
Egyesek szerint Afrika trópusi területeiről származik, mások szerint viszont Indiából került hozzánk. Ez utóbbi lehet az igaz, mivel bizonyított tény, hogy Délkelet-Ázsiában a Krisztus előtti évekből találtak uborkamagot.
Hazánkban is régóta termesztett zöldségféle. Váltivarú egylaki faj, ami azt jelenti, hogy egy növényen találhatók hím- és nővirágok is. Magja csírázóképességét 6-8 évig is megtartja. Melegigényes növény, a hidegre, fagyra érzékeny. Alapvetően három fajtatípusra osztható: elraknivaló, saláta vagy félhosszú és kígyó uborka. Az apró, elraknivaló uborkát konzerv célra termesztik, míg a félhosszú és kígyó uborka fajtákat salátának, friss fogyasztásra.
Az uborka az egyik legegészségesebb zöldség. Tápanyagtartalma miatt táplálkozás-élettani szerepe jelentős. Víztartalma rendkívül magas (96 %), de gazdag káliumban, foszforban, vasban, kalciumban, nátriumban, szénhidrátokban és A1, B1, B2, B6, C vitaminban is.
Káliumtartalma a veseműködést segíti. Tápértéke csekély.
Egyes kutatások szerint a legtöbb értéke a héjában van, ezért érdemes felhasználás során az uborka héját nem veszendőbe hagyni. Az uborkalét külsőleg és belsőleg is használják. Ha megisszuk, kellemes üdítőhöz jutunk, mert vitamin és ásványi só tartalma biztosítja a test számára a kellemes közérzetet. Sőt más zöldséglevekkel is (répa) nyugodtan keverhetjük.
A gyógyászatban egyes bőrápoló termékek alapanyagában megtalálható az uborkalé, így kiváló szépítőszer. Rovar csípés esetén az uborkalé vagy a péppé zúzott uborka hűsítőként hat. Régen előszeretettel alkalmazták a nők a felszeletelt uborkát a napégett bőrre, ami meggátolta a felhólyagosodást, és enyhülést hozott.
Az arcbőrünk mellett ne feledkezzünk el a hajápolásról sem, ugyanis az uborka egyik jótékony hatása, hogy elősegíti a hajnövekedést. A hajpakolásba uborkát, ricinusolajat és némi mézet érdemes tenned és ezt a hajadon hagyni legalább 30 percen keresztül.
Az uborkát egész évben fogyasztjuk. Főleg salátának, vagy körítésnek készítjük el, de uborkalé és leves is készíthető belőle. Salátája jót tesz a gyomornak és elősegíti az emésztést. Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy káliumtartalma vízhajtó hatású.
Segít szervezeted lúgosításában
Az uborka kiemelten lúgosító hatású növény, segít helyreállítani a szervezet pH-értékét. Ráadásul káliumban gazdag, így jótékony hatással van a vesék működésére, gyorsítja a méregtelenítést.
Érdekesség
Az ókori Egyiptomban a rabszolgáknak szomjoltásul uborkát adtak.
Ismeretes olyan írás is, amely arról tanúskodik, hogy Tiberius császár gyógyszerként alkalmazta a növényt. Termesztését a császári kertekben úgy oldották meg, hogy szekérre ültették és ezeket - időjárástól függően - hol a napra gurították, hol árnyékban tartották. Tiberius megparancsolta, hogy még a hadjáratra is vigyék el a "mozgó ültetvényeket".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése